Körömlakkozás apa módra

Harminchárom éves vagyok, özvegy, két gyerek édesapja. Hanna ötéves, Bence áprilisban lett kétéves. A feleségem, Emma fizikailag másfél éve nincs velünk. Attól a naptól kezdve, hogy egy alig húszéves, ittas srác felugratott az autójával a járdára. Emma pont ott állt. Csak pár centin múlt az élete, de a sors elvette tőlem/tőlünk. A teste elment, de hiszem, hogy a lelke velünk maradt! Azóta egyedül nevelem a gyerekeinket. Én vagyok az anyukájuk, az apukájuk és én vagyok Festő Matyi. Az oviban Hannától az óvó néni megkérdezte, hogy hívják az apukáját. Hirtelen nem jutott eszébe a nevem, így rávágta Festő Matyi, ami egyesíti a foglalkozásomat (festő) és a keresztnevemet (Mátyás). Azóta rajtam maradt a Festő Matyi név. Próbálok helytállnia mindennapokban! Pokolian nehéz! Kalandos az életünk! Elmesélem!

Hanna és Bence végre alszik. Alig vártam, hogy elaludjanak, az esti mese közben néhányszor úgy éreztem, én hamarabb elalszom, mint ők, most meg nem tudok aludni.  A háztartási feladatokkal végeztem –  mosogatás pipa, mosás pipa, gyerekszoba játék utáni romeltakarítása pipa, ruhakikészítés pipa – így, már csak egy teendőm maradt, lemosni a körmeimről a lakkot. Igen, nem tévedés, nem féleolvasás, körömlakklemosás. Mivel ezt tegnap este elmulasztottam, ma egész nap bújkáltam a tekintetektől és végig az járt fejemben, mi van, ha most töröm össze magam és kórházba kerülök, vagy épp valamelyik megrendelőm kitalálja, azonnal találkozni szeretne velem? Mindegyiket megúsztam.

Nincsenek titkos perverzióim, van magyarázat a körmeimre. Odafigyelek arra, hogy legyenek apa-lánya és apa-fia órák az életünkben, mikor kettesben vagyok az adott gyerekkel és csak rá koncentrálok. Ezt a programot még azelőtt kitaláltuk Emmával, hogy szülők lettünk és neki is voltak anya-Emma és anya- Bence órái. Ilyenkor a gyerekek döntenek arról, mit szeretnének csinálni.

Ezúttal Hanna közölte, csajoskodni akar. Egyébként már most kész nőként viselkedik, imád öltözködni, a pörgős szoknya a sztár, van két doboznyi hajpántunk, hajgumink, táskáink, gyerek sminkkészletünk és miegymás. Az én kicsi lányom azt kívánta, sminkeljünk és lakkozzunk. Mit mondhattam volna erre? Egy személyben vagyok anya és apa, nem akarom, hogy miattam ne nyitogathassa a nőies énjét. Rábólintottam.

Bevallom, készültem. Emma lakkjai már beszáradtak, voltam drogériában, vettem különböző színű lakkokat és lemosót. Na, akkor csajoskodjuk. Gondoltam, kilakkozom a körmeit, tapsolok, ahogy az anyja magas sarkú cipőiben flangál a szobában a szoknyáját pörgetve… és ennyi.

Majdnem. Ezek  megvoltak ugyan, de jött a fekete leves. Cseréljünk! A hajammal nem boldogult, intenzíven kopaszodom, fésülés hamar kilőve. Ezután le kellett feküdnöm az ágyra és szerinte masszírozta az arcom (szerintem csipkedte, nyomta, pofozta), majd sminkelni kezdett. Soha nem voltam még kirúzsozva ( bár soha nem is vágytam rá), bár emlékeim szerint a rúzs az ajkakon van csak és az állakon nem! Az én drága kislányom, ahol ért festett, de nem akartam letörni az ambícióit. A körömlakkozást élvezte a legjobban. Hozzáteszem, az ujjaim közepéig lakkos lettem, de miután belenéztem a tükörbe, ez volt a legkisebb problémám.

Végig csicsergett, kacagott, láthatóan boldog volt, nekem pedig a szívembe markolt az érzés, az anyukája mennyire élvezte volna ezeket a pillanatokat.

Egy dolgot azonban nem értek. Hogy mossátok le úgy a lakkot, hogy azt nem kenitek át az ujjatokra? Majdnem egy egész flakon lemosót elhasználtam, mire leszedtem a gyerek körmeiről a lakkot. Volt olyan pillanat, mikor a kézfeje is piros volt.

Ezek után a saját kezeimre már nem volt se időm, se kedvem, reggelre halasztottam, ám elmaradt, így egész nap piros és csillogós körmökkel nyomtam a melót. Férfiúi tekintélyem hamvába hullt. Most azonban nekiállok és levakarom magamról. Vajon, mi lesz még később? Legközelebb melltartóban fogom illegetni magam a tükör előtt?

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek lájkold az Olvasónaplónk facebook oldalát. Klikk ide: https://www.facebook.com/olvasonaplonk/

Megosztanád? Kattints a gombra!
Facebook

Szólj hozzá!